A napom csodásan kezdődött. Tegnap este sikerült letöltenem egy alkalmazást a telefonomra, ami ébresztésként elkezd lejátszani egy playlistet, így a napom tökéletesen kezdődött. Forró zuhany, hajmosás, hajszárítás... csupa kellemes reggeli tevékenség. Elindultam az Angströmbe, és tekintettel arra hogy kora reggel volt, alig volt forgalom, így magabiztosan kacsáztam a biciklivel jobbra-balra és sikerült a meredek lejtőn is felbicikliznem. 

Az irodában én voltam az első, majd egy félórával később megérkezett Sir Galahad is, átbeszéltük a dolgokat és neki álltunk a munkának. Mint minden rendes official PhD student, az első hivatalos napomon elkezdtem én is oldatokat készíteni.

Megmondom őszintén rég éreztem magamat ennyire idiótának. Pontosabban nem azért éreztem idiótának magamat, mert úgy gondoltam hogy idióta vagyok, hanem a laborban a többiek azt gondolták rólam (1 ember mindenképpen) hogy idióta vagyok, ugyanis nem viseltem védőszemüveget miközben lúgot csepegtettem a pufferbe. Közölték velem hogy a lúg (és a sav is) szétmarhatja a szememet, ha belefröccsen. Néztem bután és konkrétan úgy ledöbbentem hogy megszólalni nem tudtam. 

1. Ebből arra következtettek, hogy én ezt eddig nem tudtam, és még soha nem készítettem puffert. 

2. Tudtam, csak nem gondoltam volna hogy ezt közölni fogják velem és ezért nem tudtam megszólalni a döbbenettől.

A helyzet az, hogy a laborban úgy fel vagyok öltöztetve, mint egy karácsonyfa. Hozzászoktam a kényelmes munkavégzéshez és egy puffer készítés nálam nem (eddig) igényelt különösebb védő ruházatot. Jólllvan, új labor, új tanszék, új emberek, új szabályok, új szokások. De tény, hogy a fej amit vágtam (meg a szituáció) valószinüleg priceless volt. 

Közönség kérdés következik: Mi legyen a neve a biciklimnek? 

a) Hercegnő (bár ez nem jó, mert az én vagyok)

b) Thiocapsa cycklepersicina

c) Rózsaszín párduc 2. 

d) Metálrózsaszín őrület 

A szavazók között kisorsolunk egy üveg alkoholmentes bort! 

Lajong és hejcegnyő!