Nos, ideje lezárni a fogadásokat, ugyanis megtörtént az, amit mindenki várt: megvolt az első igazán bőgős,

"ez egy rossz ötlet volt, haza akarok menni!",

"annyira egyedül vagyok, haza akarok menni!",

"egyszerűen szarul vagyok, haza akarok menni"

érzésekkel teli sírós délután. Mindössze 8 nap kellett hozzá. 

Nem tudom hogy egészen pontosan mi okozta, lehet hogy a kaja, a hormonok vagy azoknak a hiánya, az ivóvíz, az időjárás, a környezet változás, az új emberek jelenléte vagy a régiek hiánya, de eljött, megvolt. 

Megvolt az, hogy nem tudom abbahagyni a sírást; nem segít a vásárlás, nem segít az evés, nem segít az alkohol, nem segít a kávé, nem segít a zene, nem segít a film, nem segít a napozás, és nem tudnak segíteni a barátok otthonról. Ami tudott segíteni az a takarítás. Amint elkezdtem kitakarítani a lakást, sokkal jobban éreztem magam. Úgy tűnik, hogy nálam a takarítás ténylegesen egy stressz-oldó/védekező mechanizmus. 

Visszatérve az egyedüllétre... még soha nem éreztem ilyet. Sokszor voltam már egyedül életem során- néha otthon, néha Szegeden, néha a laborban, néha a lakásban, néha az utcán, néha a kollégiumban- de sose zavart ennyire. Talán nem is maga az egyedüllét zavar, hanem maga a tudat hogy nem fog hazajönni este se Anyukám, se Apukám, se a lakótársaim, se a többi kollégista.

Frusztrál-e hogy egyedül lakom? Nem tudom. Egyedül lakni jó... valamilyen szinten. Lehet meztelenül járkálni, aludni...stb. Viszont reggel nincs aki kávét főzne, este nincs kivel együtt vacsizni, nincs kivel este megbeszélgetni hogy milyen napom volt, nincs kinek jóéjt kívánni, nincs aki megkér hogy kapcsoljam már ki a torrentet mert nem tud megnézni egy sorozat részt online. Nincs senki, csak én és a csend. Kivéve ha a szomszéd gyerekek üvöltenek, mert akkor még csend sincs, csak én. 

Most élem meg azt a fajta egyedül-létet amikor néha egyedül vagyok ténylegesen, néha pedig hiába rengeteg ember vesz körül, mégis egyedül vagyok. 

Annak érdekében, hogy ne legyen totál depi ez a poszt, írok hozzá pár vicces dolgot is. 

Mik azok a dolgok, amik a lakásomban megtalálhatók és teljesen szükségtelen a jelenlétük, mivel egyedül vagyok:

1. Plusz két szoba. A nappalimon kívül (ami egyben ebédlő és konyha is) van még két pici szobám. Egyikben van az ágyam, másikban az íróasztalom. Teljesen felesleges. Tudnék élni enélkül a két szoba nélkül is. 

2. 6 darabos borospohár készlet. 

3. 6 darab kávés bögre. 

4. 6 db mélytányér, 6 db nagytányér, 6 db kistányér

5. 6 db kés

6. 6 db villa

7. 6 db kanál

8. 2 db kiskanál (najó, az egyiket magammal hoztam)

9. 6 db kis vizespohár 

A képek forrása: IKEA(ponthu) (what else?)

...és hogy emeljük a nap hangulatát itt egy édi IKEA video is: 

Ha kérhetem a bejegyzés elolvasása után NE rohamozzatok meg kérdésekkel, nem lesz tőle jobb nekem. Köszönöm.